Az új, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) bevezetése óta forradalmi változások kezdődtek a hulladékgazdálkodás területén. A cél egyértelmű: tegyük a hulladékkezelést költséghatékonyabbá és igazságosabbá úgy, hogy azokat a vállalatokat vonjuk felelősségre, akik a hulladékot előállítják. Ám az új rendszer nemcsak a környezetvédelem zászlaját tűzte ki célul, hanem szigorú szankciókat is helyezett kilátásba azon gyártók számára, akik elmulasztják kötelezettségeiket.
A rendszer már több mint másfél éve működik, és a gyártóknak negyedévente kell jelenteniük a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségét a MOHU és az OKIR rendszerein keresztül. Az adatszolgáltatás pontos és időben történő teljesítése elengedhetetlen a kiterjesztett gyártási felelősségi díj befizetése érdekében. Azonban április 1-jétől a szabályok szigorodnak, és a hatóságok komoly bírságokat szabhatnak ki azokra, akik nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek.
Az országos hulladékgazdálkodási hatóság mostantól bírságokkal sújthatja azokat a gyártókat, akik elmulasztják az adatszolgáltatást vagy valótlan adatokat nyújtanak be. Eddig a 271/2001. kormányrendelet nem tartalmazott konkrét bírságtételeket az EPR-rendszerhez kapcsolódóan, de ez most megváltozik. A bírság összege a forgalomba hozott termékek tényleges mennyisége és az egységnyi díjtétel felének szorzataként kerül megállapításra.
A valótlan adatszolgáltatás esetén a bírság a bejelentett és a valós mennyiség közötti különbség alapján számítandó ki. Az eljárás során az országos hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi az adatok hitelességét és teljességét, akár helyszíni ellenőrzéseket is végrehajtva, további dokumentumokat bekérve. Ez a szigorú ellenőrzés arra ösztönzi a gyártókat, hogy pontos és határidőre történő adatszolgáltatást biztosítsanak.
A szabályozás egyértelműen a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságának és hatékonyságának növelését célozza. A gyártóknak mostantól még inkább oda kell figyelniük kötelezettségeik teljesítésére, hogy elkerüljék a komoly pénzbírságokat. Az új rendszer bevezetése arra is rámutat, hogy a környezetvédelmi előírások szigorítása nemcsak a vállalatok, hanem az egész társadalom érdekét szolgálja.
Összességében az EPR-rendszer bevezetése és szigorítása egy fontos lépés a fenntarthatóság felé vezető úton. A gyártóknak nemcsak a termékeik előállítása során, hanem azok életciklusának végén is felelősséget kell vállalniuk. Ez a rendszer nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a gazdasági felelősségvállalás erősítéséhez is, amely hosszú távon mindenki javát szolgálja.
