Az idő múlása és annak mérése – különösen az óraátállítás kérdése – mindig is megosztotta az embereket. Az Európai Bizottság legfrissebb döntése, miszerint nem törlik el a kétszeri óraátállítást, sokakat meglepett és talán bosszantott is. A döntés visszavonása szinte egyfajta időutazás, hiszen 2019-ben még úgy tűnt, hogy a régóta vitatott, sokak által feleslegesnek tartott gyakorlat végre megszűnhet.
Az óraátállítás eltörlésének ügye már 2018 óta napirenden volt, amikor az Európai Parlament a javaslatot megszavazta. Akkor úgy tűnt, 2021-től végleg megszabadulhatunk az évi kétszeri időbeli ugrástól. Azonban a pandémia közbeszólt, és a világjárvány okozta káosz számos más kérdés mellett ezt is háttérbe szorította.
Most, hogy a Világgazdaság beszámolt a Bizottság döntéséről, hivatalossá vált: az 2001-ben elfogadott irányelv érvényben marad. Ennek értelmében március és október utolsó hétvégéjén továbbra is állítgatjuk az óráinkat. Ez a döntés nem csak az időmérő eszközökre van hatással, hanem az emberek napi rutinjára és alvási szokásaira is.
Magyarországon a kormány korábban többször is kifejezte, hogy támogatják az óraátállítás eltörlését. Legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a nyári időszámítás mellett tennék le a voksukat, ha dönteni kellene. Ez nem is meglepő, hiszen a nyári időszámítás története hazánkban egészen az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza.
A Monarchia idején, 1916-ban, német mintára vezették be a nyári időszámítást, hogy a háború alatt csökkentsék az energiaköltségeket. Bár az évek során több országban is eltörölték, majd ismét bevezették, Magyarországon a gyakorlat 1980 óta folyamatosan érvényben van. Azóta a kormányrendelet is kötelezővé tette, hogy évente kétszer, márciusban és októberben, igazítsunk az órákon.
A következő óraátállításra éppen a cikk megjelenése utáni héten kerül sor. Az éjjeli egy órás előreállítás miatt vasárnap reggel kevesebb idő jut az alvásra, ami sokak számára kellemetlen lehet. Az ilyen változások hatása az emberek alvási szokásaira és általános közérzetére azonban vitathatatlan.
A döntés visszavonása kapcsán érdemes elgondolkodni a következményeken. Az óraátállítás kérdése nem csupán technikai vagy gazdasági szempontból érdekes, hanem emberi oldalról is. Az emberek közérzetére gyakorolt hatása vitatható, és talán érdemes lenne újraértékelni az egész gyakorlatot.
Végezetül, ahogy Albert Einstein egyszer mondta: Az idő relatív. Az óraátállítás körüli vita is jól mutatja, hogy mennyire eltérőek lehetnek az emberek időhöz való viszonyai. Talán itt lenne az ideje újragondolni, hogy valóban szükség van-e erre a régi szokásra, vagy ideje lenne alkalmazkodni a modern világ igényeihez.
