Ahogy az élet szüntelen folyama tovább sodor minket, időnként megállunk, hogy emlékezzünk azokra, akik maradandó nyomot hagytak maguk után. Ilyen személy volt Garami József is, aki bár eltávozott közülünk, de öröksége tovább él a magyar labdarúgás történetében. Az egykori válogatott edző, akit 2008-ban az év legjobb trénerének választottak, 86 évesen hunyt el, és most egy pillanatra megállunk, hogy tisztelettel adózzunk munkássága előtt.
A Pécsi MFC, ahol Garami számos sikert ért el, adta hírül a szomorú hírt, és ezzel együtt visszatekintünk élete állomásaira. Garami 1939. augusztus 8-án látta meg a napvilágot, és 1953-ban kezdte meg labdarúgó-pályafutását a Pécsi Dózsában. Itt tíz éven át játszott, majd rövid időre a Pécsi VSK-hoz szerződött, mielőtt 1965-ben a Komlói Bányászhoz igazolt volna. Egy évvel később visszatért a PVSK-hoz, ahol végül 1967-ben végleg szögre akasztotta a cipőt.
A futball iránti szenvedélye azonban nem hagyta nyugodni, és 1964-ben elvégezte tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskolán, ahol megszerezte az edzői képesítést. A Pécsi Sportiskolánál kezdte edzői karrierjét, majd 1976-ban a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Ekkor már a Pécsi MFC utánpótlásában dolgozott, ahol végül 1985-ben a nagycsapat vezetőedzőjévé nevezték ki.
Garami irányítása alatt a pécsi csapat soha nem látott sikereket ért el. 1986-ban ezüstérmet, 1991-ben pedig bronzérmet szereztek a bajnokságban. A legnagyobb diadal azonban 1990-ben következett, amikor a csapat elhódította a Magyar Kupát, amely örökre beírta nevét a klub történetébe.
Edzői karrierjének egyik csúcspontja az MTK-hoz köthető, ahol 1996-os kinevezése után rögtön bajnoki címet szerzett a kék-fehérekkel. Garami József nemcsak az MTK-nál, hanem a Ferencvárosnál is letette névjegyét, amikor 2002-ben aranyéremre vezette a csapatot. Az edzői zsenialitása és a futball iránti elkötelezettsége révén a Ferencvárossal is sikerült Magyar Kupát nyerni.
Garami nemcsak a pályán, hanem a válogatottnál is bizonyította rátermettségét. 1987-ben öt mérkőzésen irányította a magyar nemzeti csapatot, és bár az eredmények vegyesek voltak, a szakma elismerte tehetségét és szakértelmét.
A labdarúgás világában kiemelkedő teljesítményeiért 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Ez a kitüntetés nemcsak munkája elismerését jelenti, hanem azt a mély nyomot is, amelyet a magyar futball szövetében hagyott.
Miközben búcsút mondunk Garami Józsefnek, meg kell jegyeznünk, hogy az olyan emberek, mint ő, nem csupán a sportág történetét formálják, hanem inspirációt nyújtanak azoknak is, akik követik őket. Ahogy egy régi mondás tartja: Nem az számít, mennyit éltél, hanem hogy hogyan. Garami József élete példa arra, hogy szenvedéllyel és kitartással maradandó hatást gyakorolhatunk a világra. Emlékét megőrizzük, és munkássága továbbra is ösztönözni fogja az elkövetkező generációkat.
