A közösségi média életünk számos aspektusát megváltoztatta, és a szülői lét is ezek közé tartozik. Amikor a hírfolyamunkat görgetve gyönyörű szuper-anyákat látunk, akik millió dolgot képesek egyszerre elvégezni, körülöttük mosolygó, jól nevelt gyerekekkel, lehet, hogy megpróbáljuk magunkat összehasonlítani ezekkel a „tökéletes” anyukákkal, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Lehet, hogy lájkokkal reagálunk, de amikor az ő ideális szülői idővonalukat nézzük, mélyen legbelül a kudarc érzése támadhat bennünk, ami felveti a frusztráló kérdést: „Egyáltalán jó anya vagyok-e?”.
Közelebbről megnéztük, hogyan hathat a közösségi médiában látott tökéletes szülői kép az anyákra, és íme, amit megtudtunk.
A közösségi média túlságosan is tökéletes anyaságot mutat nekünk.
Míg a saját tapasztalataid az anyasággal valószínűleg elég rendetlenek és alváshiányosak, a közösségi médiában közzétett „tökéletes” anyukákról készült fotók messze lehetnek attól, amit te tapasztalsz. Gyönyörűek, gazdagok, sikeresek és tele vannak energiával, miközben a gyerekeik jól neveltek és erőfeszítés nélkül gyönyörűek. A házuk tiszta, a vacsoráik pedig finomak. Nincsenek koszos pelenkák, szennyes kupacok, vagy szanaszét dobált játékok. Szóval, mi a helyzet?
Amire talán nem is gondolunk, miközben nézegetjük ezeket a fotókat valaki más „ideális” életéről, az az, hogy ezek gyakran kemény munka eredményei, több felvétel készítése, a tökéletesek kiválasztása és szerkesztése a közzététel előtt. Manapság sok nő aktívan használja a közösségi médiát a vállalkozásának népszerűsítésére, ami egyben azt is jelenti, hogy az életstílusát is bemutatja, beleértve a szülőséget is. Az ő valós anyaságuk ugyanolyan „tökéletlen” lehet, mint a tiéd, de ők úgy döntenek, hogy nem osztják meg életüknek ezt az oldalát, és hagyják, hogy tökéletesen tiszta otthonokat és boldog gyerekeket lássunk, akik meleg süteményt esznek, amit az anyukájuk épp most sütött.
Elkezdjük összehasonlítani magunkat más szülőkkel.
Az ilyen információknak való kitettség elbizonytalaníthatja, sőt bűntudatot ébreszthet az anyukákban. A közösségi média a szuper-anyák képét népszerűsíti, akiknek a gyerekei a legjobb iskolába járnak, a legcsodálatosabb játékokkal rendelkeznek, és beutazzák a világot. Az az anya, akinek a saját szülői tapasztalatai nem hasonlítanak a feedjén található összes képre, elkezdheti összehasonlítani magát másokkal, megkérdőjelezve, hogy elég jó-e.
Amikor rájössz, hogy egy másik anyukához hasonlítod magad a Facebookról vagy az Instagramról, a szakértők azt javasolják, hogy kérdezd meg magadtól: „Tényleg ismerem ezt a nőt? Ismerem az életét?” Gyakran hasonlítjuk magunkat olyan emberekhez, akikkel még sosem találkoztunk, és elfelejtjük, hogy csak néhány gondosan kiválasztott információmorzsát ismerünk róluk. Ez nem fair összehasonlítás, hiszen a saját életmódunkról és anyaságunkról minden apró részletet ismerünk, a közösségi médiában látott anyukák valódi életéről pedig szinte semmit sem tudunk.
Túl sokat osztunk meg.
A közösségi médiában zajló „tökéletes anyák versenye” arra késztethet minket, hogy túl sokat és túl gyakran posztoljunk. Több időt töltünk azzal, hogy képeket készítünk az életmódunkról és a gyerekeinkről, több időt töltünk a fotók szerkesztésével és kiválasztásával, és több időt töltünk azzal, hogy posztoljunk és ellenőrizzük, hány lájkot kapnak a posztjaink. Amikor nem kapunk annyi kedvelést, mint amennyit vártunk, vagy amikor negatív kommenteket olvasunk, az érzéseink megsérülhetnek.
Vadászunk a képre érdemes pillanatokra.
A túlzott megosztás azt jelenti, hogy több képet készítünk, és néha talán még erőltetjük is ezeket a megható szülői pillanatokat, hogy egy csomó fantasztikus fotót készíthessünk. Néha azt is jelenti, hogy választanunk kell aközött, hogy valóban átéljük a gyermekünkkel töltött értékes pillanatokat, vagy tucatnyi képet készítünk a közösségi médiában való megosztáshoz.
Tarts egy kis szünetet, mielőtt a telefonodért nyúlnál, hogy újabb fotót készíts a gyermekedről, és élvezd a pillanatot.
Gyermeked első lépései, első szavai vagy boldog arca, amikor végre sikerül bekötnie a cipőfűzőjét, a szülő-gyermek interakció értékes pillanatai, amelyeket valószínűleg nem szeretnél kihagyni. Élvezd őket a lehető legteljesebb mértékben, mielőtt megragadod a telefonodat, és kezd el értékelni, hogy ez vagy az a pillanat „képre való-e”. Még ha úgy is döntesz, hogy elkészíted a képet, gondold át, hogy valóban meg akarod-e osztani a világgal, vagy csak magadnak akarod megtartani.
Használjuk a közösségi médiát egymás támogatására.
Mindannyian tehetünk apró lépéseket annak érdekében, hogy a közösségi médiát pozitív és szülőbarát környezetté tegyük, amely bátorít minket, mint szülőket, ahelyett, hogy irigységet, bűntudatot vagy frusztrációt keltene bennünk. Kezdhetjük azzal, hogy őszintén, színpadra állítás és szűrők nélkül megosztjuk szülői tapasztalatainkat, hogy más anyukák is tudják, nincsenek egyedül. Minél reálisabb képeket látunk az anyaságról, annál magabiztosabbnak és felemelőbbnek érezhetjük magunkat. A szakértők azt is javasolják, hogy forduljunk más anyukákhoz segítségért és egy-egy tanácsért, ha szükségünk van rá, és a közösségi média tökéletes eszköz erre.
Együtt a közösségi médiát olyan hasznos platformmá alakíthatjuk, ahol megoszthatjuk a magasságainkat és a mélypontjainkat, elfogadjuk, hogy kik vagyunk, és a valóságban maradunk, ahelyett, hogy csak az eredményeinkkel dicsekednénk.
Megosztod a szülői pillanataidat a közösségi médiában? Szívesen nézegeted a más szülők által posztolt képeket? Ha igen, milyen érzéseket keltenek benned ezek a képek?
