Mivel egyre riasztóbb a vastagbélrákban szenvedő fiatalok száma, az orvosok és kutatók próbálják megtalálni a választ a kérdésre: mi állhat ennek a súlyosan növekedő aránynak a hátterében? Bár a szűrővizsgálatok rendszerességével a kór nemcsak megelőzhető, hanem a korai stádium felfedezése a későbbiekre pozitív hatással lehet, egy fontos dolgot állapítottak meg: egy gyakori hibát, amelyet sokan elkövetnek, pedig nem kellene…
A legfrissebb adagok szerint az Amerikai Egyesült Államokban a vastagbélrákos esetek 10%-a az 50 év alatti korosztályt érinti, és a számuk évről évre 1-2%-kal nő. Ezzel szemben, az 50 év felettieknél ez az arány évi 1%-kal csökken. Ennek hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy az idősebbek sokkal komolyabban veszik a szűrővizsgálatokat, így még időben megszabadulhatnak a vastagbélpolipoktól, amelyek később a rák okozói lehetnek.
A sebészek és onkológusok mind egyetértenek abban, hogy a rendszeres vastagbélrákszűrés életeket menthet! A legrosszabb dolog tehát, ha nem veszed ezt komolyan. Ha elég korán észreveszik, a kór megelőzhető, ezért nem győzik hangsúlyozni: hiba lenne a véletlenre bízni az életed!
„Bár az elmúlt évtizedekben nőtt a vastagbélrákszűrés aránya, az életkor szerinti szűrés hiánya továbbra is a legjelentősebb kockázata a vastagbélrák kialakulásának. Ha a vastagbélben lévő rendellenes növekedést, az úgynevezett polipokat a vastagbéltükrözés során teljesen eltávolítjuk, akkor azok nem tudnak rákká fejlődni” – magyarázza a Parade című lapnak dr. Paul Johnson, a Methodist Le Bonheur Healthcare kolorektális sebésze és sebészeti onkológusa.
A rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát az életkor előrehaladtával dr. Kyle S. Eldredge, az Advanced Surgical Physicians kolorektális sebésze is kiemeli. Főként akkor érdemes komolyan venni, ha a családban előfordult már a betegség, vagy ha a vastagbélrákkal összefüggő tüneteket észlelünk, például vért a székletben.
A vastagbélrák szűrésére a legpontosabb módszer a kolonoszkópia (béltükrözés), de „más vizsgálatok és minták is rendelkezésre állnak”, amennyiben idegenkednél az eljárástól – fejti ki dr. William E. Wise Jr., az OhioHealth kolorektális sebésze.
A kényelmesebb alternatívák közé tartoznak például a speciális székletvizsgálatok, amelyek antitesteket vagy vegyi anyagokat használnak a bélmozgásból származó mintán, hogy ellenőrizzék a vér jelenlétét. Dr. Wise szerint a Cologuard, egy népszerű, otthon is elvégezhető széklet-DNS-teszt a legkevésbé invazív.
A rugalmas szigmoidoszkópia egy másik kevésbé invazív lehetőség: az orvos csak egy rövid, vékony, megvilágított csövet vezet be a végbélbe, hogy ellenőrizze a vastagbél alsó harmadában lévő polipokat. Székletvizsgálattal párosítva ezt a szűrést csak 10 évente egyszer kell elvégezni. Létezik virtuális kolonoszkópia is, amely röntgensugarak és számítógépek segítségével készít képeket a vastagbélről, amelyeket az orvosok kielemezhetnek. Nincs szükség csövek behelyezésére, és 5 évente megismételhető.
Mindezektől függetlenül, a kolonoszkópia még mindig az orvosok által előnyben részesített módszer arra, hogy teljes és valós képet kapjanak a vastagbél állapotáról. Továbbá azt is jó tudni, hogy ha bármilyen gyanús jelet észlelnek az alternatív szűrések alatt, a következő lépés úgyis a vastagbéltükrözés lesz.
„A rutinszerű szűrés mellőzése nem teszi lehetővé a jóindulatú polipok azonosítását és eltávolítását, amelyek aztán képesek rákká fejlődni, illetve lehetővé teszi, hogy a korai stádiumú rákok késői stádiumú rákká fejlődjenek” – figyelmeztet dr. Eldredge. Más szavakkal, az egészségünknek fontosabbnak kell lennie egy kis kellemetlenségnél.
Mikor és milyen gyakran jelentkezzünk vastagbélrákszűrésre?
Amennyiben nincsenek tüneteink vagy kórtörténetünk, és a magas kockázat sem fordul elő, 45 éves korunkban javallott először vastagbéltükrözést igényelnünk, és 10 éves rendszerességgel megismételnünk, míg be nem töltjük a 75-öt – állítják a szakemberek. Emellett az Amerikai Rákellenes Társaság 5 évente virtuális kolonoszkópiát vagy szigmoidoszkópiát javasol, a székletalapú vizsgálatokat pedig évi rendszerességgel ajánlja. 76 és 84 év között a vastagbélrákszűrés eseti alapon történik. Míg 85 év felett már nincs szükség rendszeres szűrésre.
Mi növeli a vastagbélrák kockázatát?
Nemcsak a szűrés fontos a kór megelőzésében, hanem az egészséges életmód is. Ezzel kapcsolatban az orvosok két kategóriába sorolják a vastagbélrák kockázati tényezőit: a módosítható életmódbeli tényezők és az egyén által nem befolyásolható tényezők.
„Amikor a vastagbélrákról beszélünk, vannak olyan dolgok, amelyeket az emberek nem tudnak befolyásolni, mint például a genetika, az életkor, a családi előzmények vagy más genetikai hajlam. És vannak olyan dolgok, amelyeket irányíthatunk, mint például az életmód, az étrend, a testmozgás” – magyarázza dr. Wise.
Ha magasak a kockázati tényezőink, előfordult már a családban a betegség, vagy genetikailag hajlamosak vagyunk rá, a lehető legjobb, amit tehetünk, hogy a javasolt 45 éves kornál korábban végeztetünk vastagbélrákszűrést – a saját megnyugvásunk és egészségünk érdekében.
Ami az étrendet illeti, a szakértők egyetértenek abban, hogy a vörös húsok, a(z olajban) sült ételek, a sertéshús, a feldolgozott húsok és élelmiszerek, a finomított gabonafélék, szénsavas italok, üdítők és a cukor mind növelik a bélrák kialakulásának esélyét. Életmód szempontjából pedig a testmozgás hiánya, az elhízás és a dohányzás jelent rizikófaktort – figyelmeztet dr. Wise. Ezek nemcsak a bél- és vastagbélrák kockázatát növelik, hanem egy sor más egészségügyi problémát is okozhatnak. Nem utolsó sorban pedig az alacsony D-vitamin szint is összefüggésbe hozható a vastagbélrák kockázatával.
