Az árrésstop bevezetésével kapcsolatos kormányzati döntés nagy visszhangot váltott ki a gazdasági élet szereplői között. A március közepétől érvényben lévő szabályozás szerint 30 alapvető élelmiszer árrését maximalizálják 10 százalékban, ami jelentős kihívás elé állítja a nagyobb kereskedelmi láncokat. A bevezetés időzítése a februári 7,1 százalékos élelmiszerár-emelkedés hátterében érthető, de a lépés gazdasági hatásai már most komoly viták tárgyát képezik.
A kormány célja az árrésplafonnal az élelmiszerárak növekedésének megfékezése, ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy a rendelkezés hosszú távon fenntarthatatlan terhet ró a kereskedelmi szektorra. A Lidl, mint az egyik legnagyobb élelmiszerlánc Magyarországon, már előre jelezte, hogy a 10 százalékos árrésplafon bevezetése súlyos következményekkel járhat a gazdasági működésükre nézve.
A miniszterelnök bejelentése alapján az árrésplafon kiterjed a nagyobb áruházláncokra, amelyeknek mostantól az érintett 30 élelmiszertermék esetében alacsonyabb árréssel kell számolniuk. Az intézkedés nemcsak a fogyasztói árakat érinti, hanem alapvetően befolyásolja a kereskedelmi láncok üzleti modelljét is.
A szabályozás hatásait erősíti, hogy a 10 százalékos árrésből még le kell vonni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót, így valójában a boltoknak egy 5,5 százalékos árréssel kell gazdálkodniuk. Ez az alacsony árrés már nem biztosítja a megszokott nyereséget, ami komoly gazdasági kihívások elé állítja a vállalatokat.
Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország kommunikációs igazgatója a Forbes.hu-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az új árrésplafon nem felel meg a jelenlegi gazdasági realitásoknak. A Lidl korábbi gyakorlataihoz képest a 10 százalékos plafon már eleve alacsonynak bizonyul, és a kiskereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek fedezése is kérdésessé válik.
A Lidl álláspontja szerint az áremelkedések nem a kiskereskedelmi árrések növekedéséből fakadtak, hanem a beszállítói árak emelkedéséből, amelyet globális gazdasági hatások és világpiaci folyamatok is befolyásoltak. A cég számára a verseny és a vállalati önállóság hosszú távon fontosabb, mint az állami árszabályozás.
A kormány beavatkozása, bár az élelmiszerárak csökkentését célozza, komoly gazdasági terhet ró a kereskedelmi láncokra, amely hosszú távon akár a szolgáltatások minőségének romlását is eredményezheti. A szabályozás részletei még tisztázásra szorulnak, és a piac szereplői, köztük a Lidl, érdeklődéssel várják a további fejleményeket.
A vásárlók számára rövid távon kedvező lehet az árrésstop, de a kereskedelmi láncoknak alkalmazkodniuk kell az új helyzethez a fenntartható működés érdekében. A jövőben valószínűleg további tárgyalásokra lesz szükség a kormány és a kereskedelmi szereplők között, hogy mindkét fél érdekei egyensúlyban maradjanak.
