2024 nyarának statisztikái ismét rávilágítottak a magyar nyugdíjasok anyagi helyzetének jelentős egyenlőtlenségeire. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban közel kétmillió öregkori nyugdíjast tartanak számon, akik havonta átlagosan 232.952 forintot kapnak.
Ez az összeg azonban önmagában nem mutatja meg a teljes képet, különösen, ha figyelembe vesszük az átlagos nettó jövedelmeket és a társadalmi különbségeket.
Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó bér közötti különbség komoly aggodalomra ad okot. Míg 2024-ben az átlagos havi nettó bér meghaladta a 400 ezer forintot, addig egy nyugdíjas ennek közel 170 ezer forinttal kevesebből kénytelen gazdálkodni. Ez a jelentős szakadék különösen fájdalmas az emelkedő árak és megélhetési költségek mellett.
Az egyenlőtlenség nemcsak a nyugdíjasok és aktív dolgozók között figyelhető meg, hanem a nemek közötti különbségekben is. A statisztikák szerint egy férfi nyugdíjas átlagosan 254 ezer forintot kap havonta, míg a nők nyugdíja csak 218 ezer forint körül alakul. Ez közel 36 ezer forintos eltérést jelent, amelynek oka a férfiak magasabb keresetű munkái és hosszabb munkaviszonya.
A mediánnyugdíj még inkább rávilágít a problémára: 2024-ben mindössze 206.080 forint volt, vagyis a nyugdíjasok felének havi jövedelme még az átlagot sem éri el. Ez a szám egyértelműen jelzi, hogy a nyugdíjasok többsége nehézségekkel küzd.
Az egyenlőtlenség drámaian kiéleződik, ha a nyugdíjminimumot is figyelembe vesszük, amely mindössze 28.500 forint. Eközben a legmagasabb nyugdíjak elérik a havi 2 millió forintot. Ez a hatalmas különbség nemcsak az anyagi helyzetet, hanem a társadalmi szakadékot is kifejezi.
A férfiak magasabb nyugdíját elsősorban a munkapiaci körülmények és az eltérő kereseti lehetőségek magyarázzák. A nők életútja gyakrabban szakadozik meg gyermeknevelés vagy egyéb családi feladatok miatt, ami jelentősen csökkenti a nyugdíj összegét.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. Az elöregedő társadalom és a csökkenő aktív munkavállalói létszám miatt az egyenlőtlenségek további mélyülése hosszú távon társadalmi feszültségeket okozhat. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy sürgős reformokra van szükség.
